Mosolygós, málnás, nyaras szép napot kívánok :)
Ma gyümölcsös kedvem volt, a kórházból hazafelé sikerült felvásároljam egy zöldséges majdnem teljes gyümölcs választékát :)) Ez a jó a nyárban, az ember lánya torkig eheti magát finomabbnál finomabb gyümölcsökkel! Eljött a málna szezon is :) És már lehet dinnyét is kapni, de azt mondta a bácsika, hogy az még nem jó ilyenkor nem szabad megvenni! Vettem banánt, nektarint, epret, málnát, cseresznyét és egy kisebb fürt szöllőt is.
Az orvoshoz pedig jóformán hiába mentem, egyrészt mert éppen szabadságon van, még jóhogy meg volt beszélve vele... állítólag közbejött neki valami, másrészt pedig azért, mert akivel sikerült konzultáljak azt mondta, hogy nem javasolja az utazást számomra, illetve, hogy két kezelés közé elég nehezen lehetne bepaszírozni az utamat... birjam ki a kezelés végéig, s induljak akkor útnak vagy válasszak belföldi utak közül, mondjuk egy hosszú hétvégét... naná, hogy kinevettem! De várni fogok, hátha a végén nem jutok el sehova :))))
Annyit vártam, halogattam egész életemben, most nem fogok, mert minden percet szeretnék megélni az életemből. Legközelebb egy hét múlva pénteken kapok kezelést, ez azt jelenti, hogy akkor csütörtökön kell befeküdjek, hogy előtte elvégezhessenek néhány dolgot, reggel pedig megkapjam "a löttyöt".
Sütöttem, főztem ma szinte egész nap. Az úgy történt, hogy megkívántam a rántotthúst uborkasalival és petrezselymes krumplival :) Barátnőm besegített... derekasan be is ebédeltünk belőle, a Kedves is épp ekkor érkezett, így ő is kapott belőle. Hálája jeléül megigérte, hogy süt nekünk palacsintát, most épp a hozzávalókat szaladt le megvásárolni. Ezért is ragadtam klaviatúrát, hogy amíg távol van addig leírhassam a mai napon történteket. Holnapra nem kaptam időpontot a fodrászomhoz, pedig igen csak aktuális lenne már némi nyírás és festés... ja és ma mintha kicsit több hajszáll maradt volna a hajkefémben, mint az egyébként normális esetekben :( reménykedem benne, hogy ez csak egy pillanatnyi üzemzavar volt, s nem annak az előszele, hogy szépen lassan elhullajtom a szőrzetem... gyorsan átvizsgáltam a szemöldököm és a szempilláim, azok teljesen jók! semmi baj nincsen :)
Senkinek nem mertem szólni erről még... ezért is szeretnék mihamarabb fodrászhoz menni, vele nyugodtabb szívvel beszélem meg ezeket a dolgokat, mint például a barátnőmmel, szegény így is annyira sokat aggódik értem!!!
S ezért hálás vagyok neki ameddig élek!
A hétvégi túránk elmarad, valószínű, hogy elhalasszuk valamikor későbbi időpontra, mert erre a hétvégére nagyon nem bíztatnak jó idővel, sajnos. A jövőhét teljesen kiesik, lévén, hogy pénteken kapom meg a kezelést, szombat vasárnap meg majd szenvedek egy kicsit tőle. Igazából nem lenne rossz, vagyis nem lenne annyira rossz, ha nem lennének a rosszullétek a gyengeségek, amik rámtőrnek utána. Tamás már most jelentkezett, hogy ő vállalja azt a két nap pesztrálást, bár vannak kétségeim ezzel kapcsolatban... nem gondolom, hogy túl jót tenne egy bimbódzó kapcsolatnak ilyen győtrelmek, szenvedések végig asszisztálása :D ilyenkor eléggé szégyenlem magam, jobb elbújni, hogy senki se lássa, de nagyon szeretne mellettem lenni! Tényleg hihetetlen amit megtesz, még soha senki nem volt hozzám, velem ennyire önzetlen és odaadó! Vajon merre járt ezeddig?! Miért nem előbb találkoztunk?! Miért nem volt jelen ezeddig az életemben?!
Mindig azt mondogatja, hogy rám várt egész eddigi életében, s most annyira boldog, hogy rámlelt, hogy velem lehet, hogy foghatja a kezem, hogy segíthet.
Balatont eddig is nagyon szerettem, nagyon kedves volt a lelkemnek, de most mégjobban, hisz életem eddigi legszebb élménye kapcsolódik hozzá, mert ott akkor Tihanyban, rátaláltam a másik felemre!
Megint nagyon szorgosak voltatok, és nagyon köszönöm a sok levelet, igyekszem mindegyikre válaszolni, illetve néhányra innen Blog-on át válaszolni :)
Megyek, mert itt a séf... megnézem, hogyan készíti el a palacsintát az én hősöm!
Sok boldogságot,
finom, friss, mézédes gyümölcsöket,
napsütéses jókedvet kívánok!
...ne felejtsetek el lassítani, néha megállni és rácsodálkozni a világra ;) egy-két perc nem a világ, de arra éppen elég, hogy emlékeiteket gyarapítsátok, mert:
"Az élet néha csak egy hosszú harcnak tűnik, ahol ellenségeink a percek, és az örökös rohanás."
